Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki se várt.
Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak -
Az ajtót be ne zárd!
Belépek hozzád, csöndben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak és úgy megyek tovább.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nyári fürdő Piruljatok el dús fák! Vörhenyes
és bronzos...
» Titoktartás Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Mit hozott? Mit hozott az öreg póstás?
rózsaszinű...
» Valami nagy... Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami...
|