|
A tenyered forró, Meám,
fölforr a könnyem, ha ráejtem.
Forró tenyérrel jössz felém
a hideg szélben, dermedetten.
Nyujtod, adod a tenyered;
elringat két reszkető szárnyad.
Egykor ily puha kenyeret
adott anyám. Szeresd anyámat!
Ti ketten vagytok asszonyok,
remegők, gyávák, gyásszal szépek;
beteg mosollyal zokogók,
ha büszke ínnal félrelépek.
Enyémek vagytok. Rajtatok
minden melegség értem árad.
Ti két szép, szent Szomorúság!
Ti két szép szentkép. Két imádat!
Anyám kenyerét álmodom
s elbujok forró tenyeredbe.
S belopom anyám bús kezét
a te bús, hideg kenyeredbe.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Könyörgő májusi levél
Szívem ütném rá pirosan e virágos,
Alkonyi...
» Egy nap Tenélküled
Egy nap Tenélküled,
mint üres utca
mely...
» Csupa közhely
Zsuzsának
Két test, egy lélek
Nem tudok...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Egy régi-régi fűz
Ez a nagy, szomorú fűz
Az én falusi fáimmal...
» Messze vagy
Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakba...
» Menj és ne érints...
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne...
» Útban a kedveshez
Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán...
» Levél
Megkaptad Kedvesem a levelem?
Látod én magamat...
|
