|
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz; félve félek,
Hogy lángja a szivedbe kap.
Az Istenért, vigyázz magadra
És arcomat ne simogasd!
A tüzet, mely égig ragadna,
A senyvedőt ne szítogasd!
Ne nézz szemembe! Látva poklát,
Gyülölnéd még a mennyet is,
Nem látnád üdvei ragyogtát,
Csupán rettegnéd mélyeit.
Prédája lennél szellemeknek,
Repülni nem tudnál velem,
Idegeid' próbára tenned
Veszélyes volna szertelen.
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz: félve félek,
Hogy lángja a szivedbe csap.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tündéri éjben érkezel!
Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
» Útban a kedveshez
Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Ne hagyj még itt
Ne hagyj még itt, ne menj még el!
Ez a tiszta...
» Egy régi-régi fűz
Ez a nagy, szomorú fűz
Az én falusi fáimmal...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Léda ajkai között
Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám...
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
» Messze vagy
Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakba...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Rádgondolva
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád...
|
