|
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz; félve félek,
Hogy lángja a szivedbe kap.
Az Istenért, vigyázz magadra
És arcomat ne simogasd!
A tüzet, mely égig ragadna,
A senyvedőt ne szítogasd!
Ne nézz szemembe! Látva poklát,
Gyülölnéd még a mennyet is,
Nem látnád üdvei ragyogtát,
Csupán rettegnéd mélyeit.
Prédája lennél szellemeknek,
Repülni nem tudnál velem,
Idegeid' próbára tenned
Veszélyes volna szertelen.
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne csókold ajkamat!
Lángajkat csókolsz: félve félek,
Hogy lángja a szivedbe csap.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tündéri éjben érkezel!
Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
» Ne hagyj még itt
Ne hagyj még itt, ne menj még el!
Ez a tiszta...
» Szerelem
Mit busuljak e világon
Más miatt szüntelen?
Hog...
» Virág
André Derainnek
Ott hová belibbenni...
» Léda ajkai között
Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám...
» Egy nap Tenélküled
Egy nap Tenélküled,
mint üres utca
mely...
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak...
Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Útban a kedveshez
Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Búcsú
Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi...
» Mit hozott?
Mit hozott az öreg póstás?
rózsaszinű...
|
