|
Ez a nagy, szomorú fűz
Az én falusi fáimmal szemben,
Nem bólintgat kín-keservesebben,
Mint egy régi-régi fűz,
Egy régi-régi fűz.
Az is felnőtt nagyszerűn,
Az is azt hitte, hogy nem lesz párja
És boldog párját mégiscsak várja
És bólintgat nagyszerűn,
Keserűn, nagyszerűn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó, jössz-e már
Látod: a fecske útrakél,
hull a sápadt...
» Útban a kedveshez
Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Valami nagy...
Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami...
» Városba érés
Elbúj a' nap, mindjárt fénnyével áldozik;...
» Tündéri éjben érkezel!
Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
|
