|
Ez a nagy, szomorú fűz
Az én falusi fáimmal szemben,
Nem bólintgat kín-keservesebben,
Mint egy régi-régi fűz,
Egy régi-régi fűz.
Az is felnőtt nagyszerűn,
Az is azt hitte, hogy nem lesz párja
És boldog párját mégiscsak várja
És bólintgat nagyszerűn,
Keserűn, nagyszerűn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Mit busuljak e világon
Más miatt szüntelen?
Hog...
» Menj és ne érints...
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne...
» Városba érés
Elbúj a' nap, mindjárt fénnyével áldozik;...
» Tündéri éjben érkezel!
Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
» Könyörgő májusi levél
Szívem ütném rá pirosan e virágos,
Alkonyi...
|
