|
Ez a nagy, szomorú fűz
Az én falusi fáimmal szemben,
Nem bólintgat kín-keservesebben,
Mint egy régi-régi fűz,
Egy régi-régi fűz.
Az is felnőtt nagyszerűn,
Az is azt hitte, hogy nem lesz párja
És boldog párját mégiscsak várja
És bólintgat nagyszerűn,
Keserűn, nagyszerűn.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Messze vagy
Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakba...
» Rádgondolva
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád...
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Nyári fürdő
Piruljatok el dús fák! Vörhenyes
és bronzos...
» Ó, jössz-e már
Látod: a fecske útrakél,
hull a sápadt...
|
