|
Te véresre csókoltad a számat
és lihegve kértél, hogy maradjak.
Nem maradok.
Menj be szépen, én meg elindulok
a mérföldkövek között a sárban.
Mit nézel?
A hófehér éjek után ugye-e
könnyező, foltos olvadás szakadt.
Hallod?
A vézna fákban a nyárt
siratják most korhadt, téli szentek.
Ne sírj.
A könnytől csúnya lesz a szemed
és nem bírom folytatni, ha könnyezel.
Hallod-e?
Szél szánkázik zúgva a dombokon
és itt te előtted fodros a sár.
Megértettél?
Sár. Sár és Gyűlölet van az alján
minden csillogó, nagy szerelemnek.
Most menj.
Érzem, hogy imádlak és gyűlöllek
és ezért most itthagylak az úton.
Kedvesem.
Nagyon, nagyon szerettelek és hogyha
találkozunk, talán újra kezdem.
Menj már.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy perc
Elmúlt évezredeknek és az
Utánam jövendőknek...
» Magány
Madár dalolgat édesbús dalt
A cserjék...
» Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
-...
» Fogantatás
Csituljon el egy pillanatra
Az életóceán...
» Menekülés
Első szeretőm: a szomoruság,
Akihez egyszer...
» Ősz előtt
Már csak a holdfény ég felettem:
A napsugarat...
» Szerettelek
Szerettelek téged
Hajnalhasadáskor, -
Harmatos...
» A régi dalban minden benne van
Ha a szivre száll búsan-boldogan,
A régi dalban...
» Utolsó vers
Milyen gyönyörrel szedtem eddig
Rímekbe a...
» Az el-hagyattatott
Hagygy-fel, ó bús szivem! az aggódással!
Nints...
» Elválás
Én ellened nagyot hibáztam:
Nem tudtam, szíved...
» Köd szürkül...
Köd szürkül a tegnapi rózsa helyén,
Eltünnek a...
» Lemondás
Vedd a gyűrüt, ifju vedd,
S véle vissza...
|
