|
Te véresre csókoltad a számat
és lihegve kértél, hogy maradjak.
Nem maradok.
Menj be szépen, én meg elindulok
a mérföldkövek között a sárban.
Mit nézel?
A hófehér éjek után ugye-e
könnyező, foltos olvadás szakadt.
Hallod?
A vézna fákban a nyárt
siratják most korhadt, téli szentek.
Ne sírj.
A könnytől csúnya lesz a szemed
és nem bírom folytatni, ha könnyezel.
Hallod-e?
Szél szánkázik zúgva a dombokon
és itt te előtted fodros a sár.
Megértettél?
Sár. Sár és Gyűlölet van az alján
minden csillogó, nagy szerelemnek.
Most menj.
Érzem, hogy imádlak és gyűlöllek
és ezért most itthagylak az úton.
Kedvesem.
Nagyon, nagyon szerettelek és hogyha
találkozunk, talán újra kezdem.
Menj már.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Távol zongora mellett A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos...
» Válasz Egy ölelés, egy lopott csók után
Melynél...
» A meg-nem-született bölcshöz Ajkad kapaszkodik szavamba
Ujjad bizsereg...
» Furcsa esti gondolatok Jó volna már halva látni,
Ártatlan néma...
» Emlékül Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
» Pillanatfelvételek az életből Van, aki elmegy,
van, aki itt marad.
A...
» Szerettelek Szerettelek téged
Hajnalhasadáskor, -
Harmatos...
» A régi dalban minden benne van Ha a szivre száll búsan-boldogan,
A régi dalban...
» Miért hagytál el, hogyha kívánsz... Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire...
» Észrevétlenül Látod, már nem is veszlek észre,
úgy...
» Egy perc Elmúlt évezredeknek és az
Utánam jövendőknek...
» A vén ligetben A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a...
» Elválás Én ellened nagyot hibáztam:
Nem tudtam, szíved...
|