|
Madár dalolgat édesbús dalt
A cserjék ág-bogán,
Madár dalolgat, párjavesztett
Szomorú csalogány.
Magam is ilyen párjavesztett,
Bús csalogány vagyok,
Lelkem borongva száll az árnyban
S a multon andalog...
De most egyszerre napfény villan
Az erdő fáin át -
A lombokon lobogni látom
Az élet zászlaját.
Szemközt nevet a sziklabérc is,
A szél szemközt kacag
S mely előbb búsan sírdogált, most
Felujjong a patak;
Táncolnak a lengő levélkék,
A madár hahotáz -
Oh, több a szerelem szívemben,
S erősebb mint a gyász!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fogantatás
Csituljon el egy pillanatra
Az életóceán...
» Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
-...
» Szakits, feledj!
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a...
» Pillanatfelvételek az életből
Van, aki elmegy,
van, aki itt marad.
A...
» A vén ligetben
A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a...
» Ha válni kell
Ha válni kell, váljunk el,
Úgy mint két...
» Elválás
Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!
Leomlok,...
» Beteljesül
A gyötrelmet már neveden hívom.
Rászegeztél a...
» Észrevétlenül
Látod, már nem is veszlek észre,
úgy...
» Felajánlott béke
Ha elmész,
az a te dolgod.
De nem...
» A régi dalban minden benne van
Ha a szivre száll búsan-boldogan,
A régi dalban...
|
