|
A gyötrelmet már neveden hívom.
Rászegeztél a szerelemre.
A csontbafúró vágy tüskéivel
tenyerem, talpam át van verve.
Nem mozdulhatok, föl nem oldozol.
Cserepes szám bár könyörögne.
Beteljesül, mint meg van írva.
Sötét az ég. Közel az este.
Fordul a Föld. A hold s naprendszerek
az áradó változásba halnak.
A kín kihűl, és föld leszel, gyökér.
De nem múlik el a te hatalmad.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jaj de búsan harangoznak...
Jaj de búsan harangoznak Tarjánba -
Elhervadt a...
» Felajánlott béke
Ha elmész,
az a te dolgod.
De nem...
» Búcsú
Szavainkat már elszórtuk az utcán, kedvesem,
és...
» Lemondás
Vedd a gyűrüt, ifju vedd,
S véle vissza...
» Szerelem volt
Oly messze, messze, messze már,
Hol az öröm s...
» Emlékül
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
» Elválás
Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!
Leomlok,...
|
