|
Van, aki elmegy,
van, aki itt marad.
A haladó nevet,
a haladó feled,
ha nincs is kézbe kéz.
Az ittmaradó ír,
és néha-néha sír,
és néha messze néz...
A mese vége mégis
örök-szomorú, szent-egy:
van, aki itt marad,
van, aki elmegy - -
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Emlék-áldozat
Büszke gonddal ápolt kert virágait ha
Dallal...
» A haldokló
Kedves lányka! ha sírhelyemet meglátni...
» Én is vóltam szerelmes...
Én is vóltam szerelmes,
Sziveken győzedelmes,
V...
» Észrevétlenül
Látod, már nem is veszlek észre,
úgy...
» Elválás
Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!
Leomlok,...
» Emlékül
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
» Miért hagytál el, hogyha kívánsz...
Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire...
|
