|
Köd szürkül a tegnapi rózsa helyén,
Eltünnek a fecskék az alkonyi égen.
Elhervad a szép nyár és meghalok én,
Még észre se véve, hogy éltem.
Felhő borul a te szemedre, leány,
Szived égő napjára hideg tél
S elszállsz a madárral, új hév nap után,
Nem is emlékezve: szerettél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fogantatás
Csituljon el egy pillanatra
Az életóceán...
» Pillanatfelvételek az életből
Van, aki elmegy,
van, aki itt marad.
A...
» Szerettelek
Szerettelek téged
Hajnalhasadáskor, -
Harmatos...
» Emlékül
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
|
