|
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem, kedvem s örömim reménye?
Mért remegsz bágyadt szemeimbe nézni?
Szómra felelni?
Nem; tovább így nem gyötör engem e kín,
Megvető szemmel soha látni nem fogsz.
Majd kemény mellvas födi bús szivemnek
Gyenge hevültét.
Kard szorúl vesztet nyomozó kezembe,
Elvadúlt lelkem viadalt ohajtoz:
Ott jut a sok száz, sok ezer halálból
Nékem is egy még.
Istenünk véled, s velem is! - Te sápadsz?
Rémkönyűk dúlják deli arcod ékét.
Hah mi ez? mit kér, mit akar rebegni
Szótalan ajkad?
Értlek: a visszás hatalom nyomott el,
Hű maradtál még szerető szivemhez.
Oh ezen csók, mely heves arcomon forr,
Ezt bizonyítja.
Jer, körűl foglak, valamint az árvíz
A magas partú szigetek vidékét;
Jöszte: keblemből csak az űzhetend el,
Aki teremtett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Te vagy minden...
Te vagy minden gondolatom,
Te vagy minden...
» A szerelem
Minden földi öröm bajjal párosodik,
Kívánatink...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Mágia
Mikor jöttél, én már senkit se vártam,
asztalomo...
» A bokréta elhervadott
A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Tószunnyadó
Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Alkonyatkor
appal az égről bő zuhatagban ömlik a fény.
Éjjel...
|
