|
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv térdemen:
Szebb az ének, mely igézve
Lomb alól foly édesen.
Szertenéztem, völgy öléből
Felkanyarg az árnyas ut -
Kis kosár kezén, az úton,
Szőke pórleányka fut.
Elpirulva rám tekinte,
Nagysietve elhaladt, -
Nézve néztem és eszemben
Volt a pajkos gondolat:
Bár lehetnék barna Bandi,
Átölelni hónyakát!
Tudva, csókot jó hiszemben,
Könyves úrnak ő nem ád.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Veled
Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Csak ez
A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Rózsák a rácson
Megyek a utcán, a villasoron,
tűzvész dühe csap...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Brilliáns
Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok...
|
