|
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv térdemen:
Szebb az ének, mely igézve
Lomb alól foly édesen.
Szertenéztem, völgy öléből
Felkanyarg az árnyas ut -
Kis kosár kezén, az úton,
Szőke pórleányka fut.
Elpirulva rám tekinte,
Nagysietve elhaladt, -
Nézve néztem és eszemben
Volt a pajkos gondolat:
Bár lehetnék barna Bandi,
Átölelni hónyakát!
Tudva, csókot jó hiszemben,
Könyves úrnak ő nem ád.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egymásra lelt
Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak...
» Fánnihoz
Ha mikor napjaim homályba borulnak,
Ha víg...
» Nem volt nekem, szőke kis lány...
Nem volt nekem, szőke kis lány,
Egyebem a...
» Szeress, ne kérdezd
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
Ha nem...
» Boldogság
Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére,...
» Ma
Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
» Imádlak, mint az éj fekete boltozatját...
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját,
óh,...
|
