Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért vagy erősebb,
mint az ösztön,
mely más utat mutat?
Iszonyodásom menedékét,
mért szegetted velem a békét,
amelyet a földdel kötöttem,
hogy bírjam, ha föld lesz fölöttem?
*
Szóba sem álltam az idővel,
most alkuszom vele; hiába érzem,
hogy vulkán e föld,
hogy füstöl krátere,
riadozó álmom felett
neveli suta magzatát,
lebeg az együgyű reménység,
hogy te meg én, s a jegenyék talán,
akik hallgatták vad szivünk verését,
mi mégis, mégis, mégis...
*
Ó, talány, ki fejt meg téged?
Ha körülnézel, kiborul a táj,
feldőlt kosár, mikor mosolyogsz,
jó mezőn futkos valami nyáj,
ha megszólalsz, felemeli fejét a folyó,
úgy lesi beszéded. Téged szeretlek?
Téged, vagy a mindenséget?
*
A karcsú hegyek hajlatán
úgy lebben, mint a láng
ez a hajlékony, nyári éjszaka.
A ház. Haza. Világ.
Futni szeretnék, be az éj alá.
Ki van ott, aki hív?
Ha láthatnál most szívemig!
Mily zavart e szív.
*
Én nem örömökre születtem.
Neked mért örülök?
Rég nem lehetnek terveim.
Most mire készülök?
Bokám és útjaim szilárdak.
Most miért szédülök?
Jaj, mennyire félbemaradtam!
Hát mégis repülök?
*
Még nem tudom, mi vagy nekem,
áldás, vagy büntetés.
De elfogadlak, mint erem
e lázas lüktetést.
Hát vonj a sűrű méz alá,
míg szárnyam-lábam befenem,
s eláraszt villogó homállyal
az irgalmatlan szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az arany park A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
» Igy is, úgy is Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Gyöngy Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» Haladt... Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» Pipacsok I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Ha láttad volna... Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Lelkemből szólva Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» Az én szívem Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Formáltál engem örömödre Formáltál engem örömödre,
két könnyű lábbal,...
» Dal Együtt összhang s szerelem
Lelkeden és...
» Búcsú-strófák Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Alkonyatkor appal az égről bő zuhatagban ömlik a fény.
Éjjel...
» Szent Abbondio napja Ragyog a menny, mikéntha gyémánt volna
S túl...
» Nő van mellettem Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Vilándból próba Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
» Feljöttek már Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
» Figyelmed és féltésed... Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt
körém,...
» A szeretetről Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
|