|
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat elbíztad?
Mely mint egy szép gyöngyvirág, hamar elrothad;
Mint egy csurgó patak, mely vissza nem folyhat,
Úgy fut el szépséged s változik szép orcád.
Futsz most előttem, mint galamb ölyv előtt,
De ha szárnyas vagy is, nem éred az időt;
Esztendő is elfut te szépséged előtt, –
Azt tudod-é, szépség hogy néked örököd?
Leszedi orcádról az idő szép rózsát,
Sűrű barázdákkal megszántja orcádat,
Ezüstté fordítja szép arany hajadat;
Bánni de hiában, fogod tett dolgodat.
Akkor fogod mondani: oktalan voltam,
Rózsát virágjában le nem szakasztottam;
Mikor még lehetett, akkor elmulattam, –
Most, mikor nem lehet, kezdeni akartam…
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kérdés
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Meghitt beszélgetés a verandán
Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes...
» Imádlak, mint az éj fekete boltozatját...
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját,
óh,...
» Szerelem édene
Eszemadta kisleánya, gyöngyalak,
Hej, mióta...
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» Beszélgetés
Megállitottam valakit:
- Jó ember, mondd,...
» Tűnődés
Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
|
