|
A pallóra lépek hogy elérjem a hajót.
Viharzón sodródik alattam a víz
és megugatja árnyékom.
Visszanézek a földre hol összesöpörték a múltam
és szemétre vetették.
Pénzem jobb ruháim őrangyalom is odaveszett.
Elindulok hát pucéran
üres zsebekkel
lesoványodott testtel.
De rendületlenül hiszem hogy megérkezem hozzád.
Bizonyára este lesz akkor
s te ott állsz előttem
a csillagok fényében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vágy
Ami után kapkodsz, elvész,
amit elengedsz,...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» E holdas szépnek...
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Száz szerelmes szonett
Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek,
mivelh...
|
