|
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan tudja, ki, mire küldte,
volt már nekem télszinű madaram
ki mindig a Névtelent fütyülte,
volt már nekem bolondos barátom
ki mindig a Névtelenről álmodott
aztán a szűzlányt is bevallom
aki a Névtelenbe távozott
volt már cifra szép asszonyom, dísznek
csók után a Névtelenről szavalt
s volt hasonló, széllel bélelt álmom
megcsalt, ha csókolt s mosolygott, ha csalt -
hát elkergettem télszin madaram
ki mindig a Névtelent fütyülte
most már csak az kell, minek neve van
s pontosan tudja, ki, mire küldte
és nem hagy itt, ha elapad a bűbáj.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ébredj!
Az első napsugár kacagva
Szaladt a hómezőn...
» Utazási vágy
Én menni kivánok,
Daru, gólya s a fecske ha...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Nem szeretem, nem gyülölöm...
Nem szeretem, nem gyülölöm,
Nem keresem, nem...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» Vers III.
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Anakreon XL. óda
A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
» Mi a szerelem?
Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves.
Visszata...
» Szerelmesek
Két külön világegyetem
bőrrel határolt...
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
|
