|
Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád fölébred ;
Oh, de éjjel szivszakadva
Sirok, sirok, sirok érted !
Nappal tudom, hogy mit tettél.
De a néma éj csendjében
Alszik fáradt gondolatom,
Csak szivem és búm van ébren.
Hogy te soha sem szerettél,
Tudom, a mint fölébredek ;
Álmaimban csak azt érzem,
Hogy én miként szerettelek,
Nappal meggyilkolt szivemben
Följajdul a vád, az átok.
Álmaimban szivszakadva
Áldalak és megbocsátok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várok rád
Várok rád tereken, utcán,
a megbeszélt...
» Felcserélt szenvedélyek
Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» Idomítgató
Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
» Sirhatnék
Sírhatnék... Élted késő alkonyatán
Gonoszul...
» Hagyj, ne fürkéssz
Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Én régi mátkám
Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál...
» Fakadó szerelem
Szeretnék nem szeretni,
S ah mégis lángolok,
Ka...
» A szemed
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
» Rólad beszélek mindig
A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
|
