Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád fölébred ;
Oh, de éjjel szivszakadva
Sirok, sirok, sirok érted !
Nappal tudom, hogy mit tettél.
De a néma éj csendjében
Alszik fáradt gondolatom,
Csak szivem és búm van ébren.
Hogy te soha sem szerettél,
Tudom, a mint fölébredek ;
Álmaimban csak azt érzem,
Hogy én miként szerettelek,
Nappal meggyilkolt szivemben
Följajdul a vád, az átok.
Álmaimban szivszakadva
Áldalak és megbocsátok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne mondd e szót Ne mondd e szót ki: szerelem.
Ne mondd! Az íze...
» Álmoddal mértél Te bennem szörnyeteget látsz, én benned
nem...
» Sirhatnék Sírhatnék... Élted késő alkonyatán
Gonoszul...
» Várok rád Várok rád tereken, utcán,
a megbeszélt...
» Fakadó szerelem Szeretnék nem szeretni,
S ah mégis lángolok,
Ka...
» Rólad beszélek mindig A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» Én régi mátkám Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál...
» Felcserélt szenvedélyek Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» A szemed Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
|