|
Tavasz van, tavasz van, a tél közepében,
Tavasz sejtelmétől pezseg, forr a vérem.
Zűrzavaros álmok, mérhetetlen vágyak
Ábrándos lehétől elkábultan várlak...
Tavasz édes álma!
Lombok suttogása!
Úgy szeretnék szállni, sebes, könnyü szárnyon
Messze túl a rózsás, fénylő szemhatáron,
Túl az égen úszó felhők habos hátán,
A nagy végtelenbe, ahol tán meglátnám...
Csillagok járását,
Szerelem forrását!
Meg szeretnék halni, oh de nem örökre,
Forgószél törne be nyirkos börtönömbe,
Haló testem porát fölkapná szárnyára,
És az a sok porszem útjában leszállna...
Virágok kelyhébe,
Asszonyok keblére!
Szép asszonyok keblén, virágok kelyhében
Ez volna az élet, ez volna az éden:
Élni önfeledten, hol rám nem akadnak,
Örök szerelemnek, örökös tavasznak
Meleg sugarában,
Rózsák illatában...!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Csillagod föl nem kél
Az alkonyati keresztútnál
liturgia ez: némán...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Édes érzés
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Megint tavasz...
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Ma
Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Az is álom volt talán?
Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Feljöttek már
Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
» Vallomás
úgy szeretem, hogy
nagykabátban is vágynék
vele...
|
