|
Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérként szerelmes igéket,
édes volt egyszer megvallani nyilván
s magunk közt százszor, hogy szeretlek téged.
Bolygani édes hársfaágak enyhén,
virággal kézben és lesütött szemmel,
tépett virágok levelén üzenvén:
Szeretsz... és engem - őrült szerelemmel.
Ifjú tüzünkben mikor összetűztünk,
s békülésünkhöz tanuk nem kellettek,
üzengetősdit a virággal űztünk...
Nem - szólt az egyik, s a másik: egy cseppet.
Ma elhagyottan, hívságos remények
nélkül, bérceken búsan kóboroltam,
s megláttam ott egy testvér százszorszépet,
épp olyan volt, mint azok a fasorban.
Letéptem... szálltak a kék égre írva
szavai, és lent eltűntek a tóban.
S tudod, mit mondott az utolsó szirma?
Hogy szeretsz, kedves, életednél jobban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Aki magának él
Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Sorsunk
Szertebolygó árnyak vagyunk,
Mind, kik itt a...
» Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Szerelmes kelletés
Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» Első szerelem
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» November
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az...
» Kérdés
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy...
» Ébredés
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Mi a szerelem?
Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves.
Visszata...
|
