Fagyok jönnek sorban,
fehér dühű gárda,
mint a perec roppan
az esendők válla.
Nélküled hol laknék?
- megborzong a lélek -
Hajnaltüzes hajlék
a te közelséged.
Szemem elől vedd el
a tél-hideg tányért,
etess szerelemmel,
hogy ne legyek árnyék.
Szerelmünk tűztornyát
engedd betetőznöm -
kapcsold ki a szoknyát
az aranycsípődön.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Loreley Jean Sève-nek
Élt Bacharachban egykoron...
» Jogászdal Nyilt Verbőczy áll előttem -
Szórt elmével...
» Édes Dudi Duduskám... Édes Dudi Duduskám,
Szép Babuka Babuskám,
Alako...
» Ölelve tartalak Ölelve tartlak, Istenem,
Mi gyöngéd karcsu...
» Veszélyes játék gész világ hódolt, leányka,
S te mindenkit...
» Decrescendo Szonettek, lányai a fáradt örömeknek,
Óh élő...
» A vén ligetben A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a...
» A másik És szólt a nő:
"A hajam ében,
És lágyabb, mint...
» Szerelem Nem hivtam én, és mégis megjelent
Hivatlanul,...
» Valódi élvezet S ha ád az ég egy édes órát,
S beszélhetünk...
» Elmondottam... Elmondottam, eldaloltam
A' mit érzett...
» Chryseis Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Vigyázz Légy őszinte, tiszta, bátor.
Adj példát.
Szemvi...
» Nem mehetek hozzád Szép nyár van ott?
Itt nyara van minden...
» Nyári hajnal Becsuktam a könyvedet, nincs tovább.
Az álom...
» Dobd el!... Dobd el a cigarettát!
most már hadd szíjja...
» Tanitás Világ rendül, égbolt mélyebb, éj sötétebb, szó...
» Péntek Elvétem már a tárgyakat. A lényeg
elsikkad már...
|