|
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink énekelnek,
Dícséretére epedő,
Eszményi, tiszta szerelemnek.
Nem ég a legszebb láng soká,
Ha táplálékot nem találhat,
Bolond, ki cél nélkül csatáz,
Míg elfáradva összeroskad.
S ha már könyörgve porba hull
A föld ura - leány elébe,
Méltó, hogy keble édenét
Ez is legott megossza véle.
Kinek lelkéből már kihalt
Ez öntudatnak bűszkesége,
Nem érdemes, hogy férfiú,
Nem érdemes a lány kegyére.
S a lány szivében hogyha nincs
E szent törvénynek öntudatja,
Szeresse lánytársát, hisz azt
Eszményi tisztán imádhatja.
Csak most szeretlek még nagyon,
Mióta, lányka, már enyém vagy,
Minden csók, minden ölelés
Szivemre újabb láng gyanánt hat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Oly szép, mikor… Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
» Milyen régen Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Szilvafa Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák...
» Vágyak Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e,...
» Sohasem Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Mennyasszony-koszorus.. Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Szeretlek! Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
» Ha napba nézek én Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te...
» Mérleg A szívem: forró-zűrzavaros mérleg.
Rajta...
» Dal A vágyaim: smaragd s rubinkupék,
Kín-sineken...
» Minden ágon, minden bokron... Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
» Virág, virág, virág Az ágyék és a mell a száj s az izgatott
kezek -...
» Csillagos éj Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» Mondd, mit ér Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
|