|
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink énekelnek,
Dícséretére epedő,
Eszményi, tiszta szerelemnek.
Nem ég a legszebb láng soká,
Ha táplálékot nem találhat,
Bolond, ki cél nélkül csatáz,
Míg elfáradva összeroskad.
S ha már könyörgve porba hull
A föld ura - leány elébe,
Méltó, hogy keble édenét
Ez is legott megossza véle.
Kinek lelkéből már kihalt
Ez öntudatnak bűszkesége,
Nem érdemes, hogy férfiú,
Nem érdemes a lány kegyére.
S a lány szivében hogyha nincs
E szent törvénynek öntudatja,
Szeresse lánytársát, hisz azt
Eszményi tisztán imádhatja.
Csak most szeretlek még nagyon,
Mióta, lányka, már enyém vagy,
Minden csók, minden ölelés
Szivemre újabb láng gyanánt hat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Finale
1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és...
» Megint tavasz...
Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben...
» Szerelem
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly...
» A néma lomb
Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Vers I.
Nem ismerhetsz te engem.Nem tudod,
Hogy hajam...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» A csermelyhez
Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan...
» Pillanat
Volt azért egy pillanat,
ha nem is több...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
» Szerelmesek
Két külön világegyetem
bőrrel határolt...
» Az arany park
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
» Mondd, mit ér
Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
|
