|
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink énekelnek,
Dícséretére epedő,
Eszményi, tiszta szerelemnek.
Nem ég a legszebb láng soká,
Ha táplálékot nem találhat,
Bolond, ki cél nélkül csatáz,
Míg elfáradva összeroskad.
S ha már könyörgve porba hull
A föld ura - leány elébe,
Méltó, hogy keble édenét
Ez is legott megossza véle.
Kinek lelkéből már kihalt
Ez öntudatnak bűszkesége,
Nem érdemes, hogy férfiú,
Nem érdemes a lány kegyére.
S a lány szivében hogyha nincs
E szent törvénynek öntudatja,
Szeresse lánytársát, hisz azt
Eszményi tisztán imádhatja.
Csak most szeretlek még nagyon,
Mióta, lányka, már enyém vagy,
Minden csók, minden ölelés
Szivemre újabb láng gyanánt hat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem félek én a városi uraktól...
Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Dal decemberben
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» Kései szerelem
Kései szerelem... Fűlik a kályha
pirosra.
Valam...
» Szerelem és nemes szív
Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Három napja
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintá...
» Vaskohó
Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő...
» Őrlegény
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s...
» A hold fényében
A hold fényében párnára hajtom fejem,
álmatlan...
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Szerelemdal
Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
|
