|
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink énekelnek,
Dícséretére epedő,
Eszményi, tiszta szerelemnek.
Nem ég a legszebb láng soká,
Ha táplálékot nem találhat,
Bolond, ki cél nélkül csatáz,
Míg elfáradva összeroskad.
S ha már könyörgve porba hull
A föld ura - leány elébe,
Méltó, hogy keble édenét
Ez is legott megossza véle.
Kinek lelkéből már kihalt
Ez öntudatnak bűszkesége,
Nem érdemes, hogy férfiú,
Nem érdemes a lány kegyére.
S a lány szivében hogyha nincs
E szent törvénynek öntudatja,
Szeresse lánytársát, hisz azt
Eszményi tisztán imádhatja.
Csak most szeretlek még nagyon,
Mióta, lányka, már enyém vagy,
Minden csók, minden ölelés
Szivemre újabb láng gyanánt hat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» A rovás
"Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Van olyan perc
Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja...
» Múlt
Valaha, hogy a párom lettél,
most három éve...
» Most még feledj el...
Most még feledj el! most a kikelet,
A te...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Külön világban
Külön világban és külön időben
éltél, be messze...
» Az esthajnal szerelme
Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Régi történet
Nincs boldogítóbb mint a szeretet;
De...
|
