|
Szeretnék már szeretni újolag...
Mit ér a kert, ha rózsát nem terem?
Ha szerelemmel nem diszeskedik,
Mit ér az élet, ifjuság nekem?
Szerettem én, s csak búját érezém
A szerelemnek mind ez ideig,
S e bú mindennél édesebb vala,
Mire szivem csak emlékezhetik.
Oh istenem, ha gyötrelmében is
Ily boldogító már a szerelem:
Hát akkor még minő lehet, ha a
Szívben szelíd moslygással pihen!
Lelkem bolyongó, hontalan madár,
Keresve száll: fészkét hol rakja meg?
Hol a leányszív, amely megnyilik
Tanyát ohajtó érzeményinek?
De bár szeretni vágyok újolag,
A holt leánykát nem feledtem el...
A hegytetőn még űl a téli hó,
Midőn tövében már virág fesel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Kedves
Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
ála...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» A rovás
"Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» Együgyű szerelmi vallomás
Szeretlek, mint a gyökerét a fa
és mint az...
» Ezüstnyelű aranykalapács
Először csak a páholyodban,
a páholyodban...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
|
