Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Szavak, miket a lélek tűzzel vet ki magából,
Mint hév izlandi krater, csillogva tél havától:
Ez az, mit lelkem adhat.
Húsz éves, büszke szivem, mely tiszta és szerelmes,
Szememnek szürke tükre, melyet szépséged edzett,
Kezem tíz fürge ujja, mit kéj még sohse sebzett:
Szolgáid ők, te kedves.
Hozom neked hajókon kék tenger tiszta gyöngyét,
Szűzlányok-szőtte selymet, simogatót és gyöngét,
Gyémántos thék-fa lantot, melylyel szépséged zengem;
Hozom múlt századoknak minden nagy álmát néked,
Dús tálczának ezüstjén hozom szivem elébed:
Vedd el! - S felejts el engem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fölöttem süt a hold Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Azt mondod... Azt mondod: egy őrangyalt ád az Isten
Minden...
» Kései szerelem Kései szerelem... Fűlik a kályha
pirosra.
Valam...
» Tea Az asztalomon arany szegélyű csésze.
Gőzök...
» Róza "Kéred, bajnok, hű szerelmem,
Kéred jobbomat,
K...
» Brilliáns Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok...
» Dal A vágyaim: smaragd s rubinkupék,
Kín-sineken...
» Találkozás... Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
|