Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Szavak, miket a lélek tűzzel vet ki magából,
Mint hév izlandi krater, csillogva tél havától:
Ez az, mit lelkem adhat.
Húsz éves, büszke szivem, mely tiszta és szerelmes,
Szememnek szürke tükre, melyet szépséged edzett,
Kezem tíz fürge ujja, mit kéj még sohse sebzett:
Szolgáid ők, te kedves.
Hozom neked hajókon kék tenger tiszta gyöngyét,
Szűzlányok-szőtte selymet, simogatót és gyöngét,
Gyémántos thék-fa lantot, melylyel szépséged zengem;
Hozom múlt századoknak minden nagy álmát néked,
Dús tálczának ezüstjén hozom szivem elébed:
Vedd el! - S felejts el engem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nyár Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» A szeretetről Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
» Vigasz Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
» A' Csere A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Jennyhez Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Veled Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
» Bujócska Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» Szerelmem karodban halott Szerelmem karodban halott
Emlékszel-e hogy jött...
|