|
Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e, jól van szabva a ruhám?
Színes szalag, - csokorba szedve mind, -
Ilyen a szívem is, - könnyű, vidám.
El innen csak! Sokadalomba vágyom,
Ahol repkednek balga kacajok,
Futószerelmek szállnak tüzes szárnyon. -
Nagy, halálos jókedvet adjatok!
Mulatni akarok!
És mégis, mégis, - e homályos zúgban,
Csillapító csendben jobb volna tán, -
Itt csak valami néma, tompa bú van
És béketűrő, mélységes magány - -
Jobb volna itt maradni minden este
S az éjszakán, míg jön a virradat
- Behúnyni a szemem és várni egyre
Az idő, az idő míg elhalad
És betemeti azt a holt nyarat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Léda és a Sors
Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» A virágnak...
A virágnak nem nézik az idejét, -
A leánynak...
» Emlékszel? Mire?
A perc után, a lobbanás után,
a fényszárnyak, a...
» November
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az...
» Ne nézz rám...
Ne nézz rám!
Pillantásid
Égetőbbek lelkem...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Mágia
Mikor jöttél, én már senkit se vártam,
asztalomo...
|
