|
Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e, jól van szabva a ruhám?
Színes szalag, - csokorba szedve mind, -
Ilyen a szívem is, - könnyű, vidám.
El innen csak! Sokadalomba vágyom,
Ahol repkednek balga kacajok,
Futószerelmek szállnak tüzes szárnyon. -
Nagy, halálos jókedvet adjatok!
Mulatni akarok!
És mégis, mégis, - e homályos zúgban,
Csillapító csendben jobb volna tán, -
Itt csak valami néma, tompa bú van
És béketűrő, mélységes magány - -
Jobb volna itt maradni minden este
S az éjszakán, míg jön a virradat
- Behúnyni a szemem és várni egyre
Az idő, az idő míg elhalad
És betemeti azt a holt nyarat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A múzsához
Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos...
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Madár csőrében virág
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Orgona
Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Sonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Csillagod föl nem kél
Az alkonyati keresztútnál
liturgia ez: némán...
» Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi...
» Elfojtódás
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki...
|
