|
Először csak a páholyodban,
a páholyodban néztelek:
be szép a két szemed!
S mint ifjú császárnő: ülsz páholyodban!
Csudába szökkent fejtartásod
úgy fogta meg a szívemet,
mint ezüstnyél egy aranykalapácsot.
Most már örökkön dobban, koppan
az ezüstnyelű aranykalapács
az életemben, eme pergő dobban
és pengeti a lelkem érceit.
De némely órán még lazul
és fejtegeti fénye férceit:
Madame! vajjon az Élet üllőjére
sujtson dalokat ez a kalapács?
Vagy rejtsük egy ékszerdobozba?... mélyre?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» 9. Szerelmes üzenet.
Siess pásztor zöld mezőkről,
siess Thirzis...
» Fehérfüggönyös szoba
Az elsötétülő szobák
Lázas, mély bánatát ki...
» Gyakran jelensz meg álmaimban
Gyakran jelensz meg álmaimban,
Hidegen,...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» A szerelem vonzásában
A pallóra lépek hogy elérjem a hajót.
Viharzón...
» Az áhitott csömör
Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük...
» A feredés
Nini, szemeim, ide nézzetek,
Ni, e kis...
|
