|
Először csak a páholyodban,
a páholyodban néztelek:
be szép a két szemed!
S mint ifjú császárnő: ülsz páholyodban!
Csudába szökkent fejtartásod
úgy fogta meg a szívemet,
mint ezüstnyél egy aranykalapácsot.
Most már örökkön dobban, koppan
az ezüstnyelű aranykalapács
az életemben, eme pergő dobban
és pengeti a lelkem érceit.
De némely órán még lazul
és fejtegeti fénye férceit:
Madame! vajjon az Élet üllőjére
sujtson dalokat ez a kalapács?
Vagy rejtsük egy ékszerdobozba?... mélyre?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vallomás
Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
» Be szépre-nőttél bennem
Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én...
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Száz szerelmes szonett
Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek,
mivelh...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
» Orgona
Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Lelkem kiszikkadt mezején
Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Vágy
Tavasz van, tavasz van, a tél közepében,
Tavasz...
|
