|
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy szeretsz,
Oh ne essék kis leánykám
Nehezedre neked ez.
Ne uszszanak könyben azért
Szép könyörgő szemeid;
A mi kevés búm van már most.
Oly csöndes az, oly szelid.
S szinte jó e bú szivemnek,
Mert éretted viselem;
Aztán oly szokatlan nekem
Ez a boldog szerelem.
Nézd a fát is, mely ujra hajt:
Bár virággal van tele...
Soká marad virági közt
Egy-két sárga levele.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tatjána levele Anyeginhez
Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond...
» Elmentél harminc éve
Elmentél harminc éve és még mindig szeretlek.
Em...
» Az elhagyott
Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Elsõ szerelmemhez
Letûnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt...
» Hold szitálja hűvös aranyát
Élj, ha élsz! Csókolj nagyon, ha csókolsz!
Arany...
» Más kell
Elég a halódás. Nem izgat engem
a magány, a...
» Ölelés
Hol rejtezkedett ez a mozdulat,
ez amphorásan...
|
