|
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy szeretsz,
Oh ne essék kis leánykám
Nehezedre neked ez.
Ne uszszanak könyben azért
Szép könyörgő szemeid;
A mi kevés búm van már most.
Oly csöndes az, oly szelid.
S szinte jó e bú szivemnek,
Mert éretted viselem;
Aztán oly szokatlan nekem
Ez a boldog szerelem.
Nézd a fát is, mely ujra hajt:
Bár virággal van tele...
Soká marad virági közt
Egy-két sárga levele.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ketten vagyunk...
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
» Találkozás
Egy arc, amelyet régen eltemettél,
kettősen...
» Nosztalgia
Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
» A bátortalan szerelem
Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
» Szívem hát újra...
Szívem hát újra gyermekké lett?
Visszatért a...
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Két vers
l.
Annyira kellesz, hogy - látod -...
» Szilfa
A mélységet ismerem. Tapintom a gyökeremmel.
Te...
» Vallomás
Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
|
