|
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy szeretsz,
Oh ne essék kis leánykám
Nehezedre neked ez.
Ne uszszanak könyben azért
Szép könyörgő szemeid;
A mi kevés búm van már most.
Oly csöndes az, oly szelid.
S szinte jó e bú szivemnek,
Mert éretted viselem;
Aztán oly szokatlan nekem
Ez a boldog szerelem.
Nézd a fát is, mely ujra hajt:
Bár virággal van tele...
Soká marad virági közt
Egy-két sárga levele.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Aranypénz-térdű szerető
Aranypénz-térdű szerető,
muzsikás, lángsisakos,
...
» Finale
1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és...
» Pórleány
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv...
» Sorsunk
Szertebolygó árnyak vagyunk,
Mind, kik itt a...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Erdőben
Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a...
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Vallomás
Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon...
|
