|
Szívem hát újra gyermekké lett?
Visszatért a könnyelmű élet?
A szerelem víg mámorában -
Kell, hogy a táncot végig járjam?
Ah, kedvesem! de szörnyen félek:
Oly részegek e vad zenészek,
Tánc-daluk olyan véghetetlen,
Itt az én reszkető szívemben!
S mentül jobban csókolsz, ölelsz ma,
Mind szilajabb a zene hangja,
s mint egy pelyhet ragad magával -
Viharosan hegy-völgyön által!
Mindig magasabb régiókba,
Egészen fel a csillagokba,
Hol a sok fénytül és zenétül -
A vérem lobog, fejem szédül!
Meglásd, ennek jó vége nem lesz:
Közeledünk a mélységekhez,
Hol jó angyalunk így szól sírva:
"Miért siettek úgy a - sírba!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A legszentebb csók
Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
» Vígasztalás
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Az én szerelmem...
Az én szerelmem nem viharzó tenger,
Nem hajtja...
» Ha szomorú...
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Szerelmem karodban halott
Szerelmem karodban halott
Emlékszel-e hogy jött...
» Múlt
Valaha, hogy a párom lettél,
most három éve...
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
|
