|
Vinném vidéked,
a szegénységed,
könnyű teher, mély
mellemen elfér.
Mennék a kárral,
varjúmadárral,
boruló éggel,
még ma éjjel.
Mennék tüzeddel,
a lángot tedd el,
tedd el, feledd el
tollúszíveddel.
A jéggel mennék,
árvíz is emlék,
por is sár már
gyári határnál.
Mennék a faggyal,
csappal, csillaggal,
hajnallal, dérrel,
melegedj, férj el.
Vinném, maradhass,
súlyosodj, hat vas,
hat vas tüzével
dúlni ne szégyelj.
Munkáddal mennék,
élj, mint a vendég
és mind a hat nap
teremj magadnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Veled vagyok
Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap...
» A szerelem meghatározása
Szerelmem oly nemes szülött,
mint tárgya...
» Kapcsok
A szenvedély, mely a mulandó izmot
vaspántként...
» Az én menyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De...
» A házasságról
Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
» Vőlegény emlékkönyvébe
A boldogság oly közel már,
Melyet esdél...
» A boldogság
Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös...
» Veled vagyok
Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» Akarsz-e játszani?
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e...
» A nászbokréta
A nászbokréta elhervadófélben
Homálynak,...
» Lány-szerelem
Nagyon meggondolandó
kivel fekszel egy...
» Vén legény, vén és ifjú asszony
Egy ősz ifjú legény magánosan lenni
Hogy...
» Láttalak...
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen...
» Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Mint tenyerembe döfött penge
Mint tenyerembe döfött penge,
már úgy fáj a...
|
