|
Szerelmem oly nemes szülött,
mint tárgya fennkölt, ritka rang:
a Képtelen foganta őt,
Kétségbeesésből fogant.
Tág lekű Kétségbeesés
mutat csak célt ily istenit:
pipogya Remény föl se néz,
ver talmi szárnya, s nem repít.
S hiába kapnék szárnyra bár
magasba szegzett lelkemig,
a Sors vaséket kalapál
közibénk, s betüremkedik.
Hogy egyesüljön két ilyen
teljes szerelem, nem szabad,
úgymond, s őrködik irigyen:
fél, rémuralma megszakad.
Vastörvényben fektette le,
hogy messzi pólusok legyünk
(Szerelem világtengelye):
mi sosem ölelkezhetünk,
csak ha alászáll a menny,
s a földön görcs hullámzik át,
s tömörül, hogy eggyé tegyen,
planiszférává a világ.
Ferde szögben összevezet
két vonal, mint két érzelem:
a párhuzamoknak nem lehet
metszéspontja, bár végtelen.
Szerelmi kötésünk tehát,
mit oly féltékenyen kizár
a Sors, bár lelkünk egybevág,
szellemnász és csillagviszály.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én menyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De...
» Akarsz-e játszani?
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e...
» Hűség
Vinném vidéked,
a szegénységed,
könnyű teher,...
» A házasságról
Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
» Vőlegény emlékkönyvébe
A boldogság oly közel már,
Melyet esdél...
» A boldogság
Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös...
» Kapcsok
A szenvedély, mely a mulandó izmot
vaspántként...
» A nászbokréta
A nászbokréta elhervadófélben
Homálynak,...
» Veled vagyok
Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» Veled vagyok
Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap...
» Az első mosoly
Reggelre megtérek ide melléd
onnan, a csodákkal...
» Három napja
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintá...
» Az apáca
Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenv...
» Ne féltselek
Ne féltselek?
Hát parancsold meg,
Hogy ne...
» Nyugasztaló
Már rég nem gondolok felőled,
A szerelem ma...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Megszakadt hur...
Megszakadt hur utóhangja -
Száll feléd...
» A hold fényében
A hold fényében párnára hajtom fejem,
álmatlan...
|
