Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap aranylánca
csilingel kezemen.
Hová mégy – kérdezem,
feleled – nem tudom.
Siettetném lépteim
de te jobban sietsz.
Előtted én
te én előttem.
Egy kapu előtt
mégis megállunk.
Megcsókollak,
te nekem adsz csókot,
aztán elindulsz szótlanul
és magaddal viszed életem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Veled vagyok Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» A szerelem meghatározása Szerelmem oly nemes szülött,
mint tárgya...
» Kapcsok A szenvedély, mely a mulandó izmot
vaspántként...
» Hűség Vinném vidéked,
a szegénységed,
könnyű teher,...
» Vőlegény emlékkönyvébe A boldogság oly közel már,
Melyet esdél...
» Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e...
» A boldogság Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös...
» A házasságról Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
» Az én menyasszonyom Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De...
|