|
Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
elvesztem kezemből önmagam,
nem remélve, hogy tagadni merjem,
azt, mi tőled árad rezzenetlen,
és komoly, merő, rokontalan.
...rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólitott,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édeskedő
Óhajtozva, szívepedve
Röpűl híved ellenedbe,
Ké...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Káprázat
Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint...
» Az alvó
Kék nyári éj, a hold kigyúl,
állok alatta...
» Tánc az éveken
Szemedben fények ha táncra kelsz
szememben...
» Eső
Az eső magasról jön
és halkan fürdeti a...
» Keblek
Szerelmem szép halmai, a kegyetlen
és kihívó,...
» Menekülés
Első szeretőm: a szomoruság,
Akihez egyszer...
|
