|
Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
elvesztem kezemből önmagam,
nem remélve, hogy tagadni merjem,
azt, mi tőled árad rezzenetlen,
és komoly, merő, rokontalan.
...rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólitott,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Vak szerelem
Nem leány, nem is menyecske,
Kit szivem...
» Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből...
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» A közös poharat
A közös poharat - azt is feledd el:
nem iszunk...
» Dionysos igy dalolt
Ugy tartogatlak most magamnak,
Mint nemes...
» Hófehérke
Igen, ez csak vers: lim-lom, szép szemét,
Játék,...
» Én feleségem
Én feleségem, jó és drága-drága,
eddig neked...
|
