|
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikkadt virágnak, mint a viz szeme.
Úgy, mint a test kell kóbor furcsa láznak,
Mint dalra vágyó fülnek kell: zene.
Vágyom rád, mint vándor vágy a fényre,
Sötét fű után, ha eső, szél veri.
S ezer ház súgja délibábnak: térj be,
S ezer tenyér nyújt hűs vizet neki.
Úgy nézek rád, mint viz-csepp néz az égre
Irigylő vággyal vén felhőkre lát,
És hogyha feljut, titkon, lopva, félve
Anyjában nézi vágyva önmagát.
Kellesz nekem, mint bűnnek kell az este,
Mint vad csikónak fékező hurok,
Ezernyi vágyam téged vár keresve,
S ha egyszer eltűnsz, veled pusztulok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Halál tavasszal
Nincs tisztább szem a beteg szemnél,
mely látva...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Eladó a hajó
Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Kisasszony
A napsütött parton állott a pásztor,
a hőtől...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
|
