|
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikkadt virágnak, mint a viz szeme.
Úgy, mint a test kell kóbor furcsa láznak,
Mint dalra vágyó fülnek kell: zene.
Vágyom rád, mint vándor vágy a fényre,
Sötét fű után, ha eső, szél veri.
S ezer ház súgja délibábnak: térj be,
S ezer tenyér nyújt hűs vizet neki.
Úgy nézek rád, mint viz-csepp néz az égre
Irigylő vággyal vén felhőkre lát,
És hogyha feljut, titkon, lopva, félve
Anyjában nézi vágyva önmagát.
Kellesz nekem, mint bűnnek kell az este,
Mint vad csikónak fékező hurok,
Ezernyi vágyam téged vár keresve,
S ha egyszer eltűnsz, veled pusztulok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Egy asszonyt várok
Ezer szem kérdi s meg nem érti:
Miért jöttem és...
» A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
|
