|
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S tüzet, mely fagylaló borzadást tegyen?
Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem,
Meleg jég, hideg tűz, a tilos szerelem.
Meleg jég, hideg tűz a tilos szerelem.
Oly keményszívűek sokszor a leányok,
Mint marpesszusi kő s parusi márványok,
Pedig lágy húsnak kell ott a szívnek lenni
Ahol minden nyílnak könnyű sebet tenni.
De én a lágyságot, nem a keménységet
Érzem, engem e tűz fagylal s ez jég éget;
Lágy is lehetsz szívem, ha mind hús lehetett
Vólna is ami már éltemben illetett.
Ah! de bár se kemény, se lágy ne lett volna
Szívem, hogy ennyi sok kín ne marcangolna;
Ah! könnyebb szív - könnyebb vér nélkül hagyatni;
Mint szeretni a hív szívet s nem láthatni.
Seb ez, s nagy tűz, égni, s meg nem emésztetni,
Csúfság amit Venus el szokott követni;
Sokszor egy-két órát megjutalmaz nappal,
S néha két esztendőt két lopott hónappal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álmok szőnyegén Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő...
» Amikor a holdra bámultam s a távollevő kedvesre gondoltam A hold a fényes tengeren dereng és
hatalmasan...
» Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol Úgy közeledem hozzád, lopva, félve,
szívenütő...
» Mancihoz A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» Játszottam a kezével Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Azóta várlak Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Marihoz Nem vagy velem, veled vagyok!
Hiába álom,...
» Későn Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma...
» Örök bú Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
|