|
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S tüzet, mely fagylaló borzadást tegyen?
Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem,
Meleg jég, hideg tűz, a tilos szerelem.
Meleg jég, hideg tűz a tilos szerelem.
Oly keményszívűek sokszor a leányok,
Mint marpesszusi kő s parusi márványok,
Pedig lágy húsnak kell ott a szívnek lenni
Ahol minden nyílnak könnyű sebet tenni.
De én a lágyságot, nem a keménységet
Érzem, engem e tűz fagylal s ez jég éget;
Lágy is lehetsz szívem, ha mind hús lehetett
Vólna is ami már éltemben illetett.
Ah! de bár se kemény, se lágy ne lett volna
Szívem, hogy ennyi sok kín ne marcangolna;
Ah! könnyebb szív - könnyebb vér nélkül hagyatni;
Mint szeretni a hív szívet s nem láthatni.
Seb ez, s nagy tűz, égni, s meg nem emésztetni,
Csúfság amit Venus el szokott követni;
Sokszor egy-két órát megjutalmaz nappal,
S néha két esztendőt két lopott hónappal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ki vagy?
Nem tudom, szólítják-e még galambomnak a...
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Vágyódás
Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
» Távolból
Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Az orgonabokor
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak,
...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Chloé bús estvéje
Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
|
