Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb büntetés.
S a legnagyobb szomorúság is ez:
Elhagyott engem az én szívem is.
Ülök a puszta-homok közepén,
Csügged nehéz fejem.
Ülök, akár a kő,
Lomha, kietlen kő-mozdulatokkal
Tapogatom magam.
Vad-idegenül kutat a kezem
A hely körül,
Hol a szívemnek lenni kellene.
Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Őszökkel, tavaszokkal,
Bűnökkel, bajokkal,
Vándormadarakkal.
Nem tudom, kivel, nem tudom, mivel,
Nem tudom, hogyan,
Micsoda percekkel, órákkal, tolvajokkal
Illant el, szökött el, tűnt el, párolgott el,
Hagyott el engem az én szívem is.
Még néha énekelnék.
Egyszercsak a dal torkomon akad,
Elfagy, kihűl,
Nem érzem szívemet a dal alatt.
Szólnék néha egy simogató szót.
Egyszerűt, tisztát, édest, meleget,
Vigasztalót.
Kimondom: koppan,
Érctelenül, csináltan, hidegen:
Nem szűrhettem által a szívemen.
Magamhoz vonnék néha valakit
Közel, közel,
Közel hozzám a félelmes magányba.
De szegett szárnyként visszahull a két kar,
És visszahull a nagy ölelés vágya,
A kitárt karok félszeg ritmusát
Nem a szív dirigálja.
Indul a kezem irgalomra is,
De nem dobban a mozdulatban semmi,
Csak pénz csillan: koldus kezébe tenni.
Zeng a köszönet: "Ezerannyit adjon..."
Nem, csak szívet, csak egy kis szívet adjon!
És imára is kulcsolom kezem.
Úgy esedezem szívtelenül - szívért,
Szárazon adom Istennek magam,
Hátha reám bocsátja harmatát.
És kinyílik a kőből egy virág.
Mert bajok vettek engem körül,
És a bajoknak szeri-száma nincsen,
És utolértek az én bűneim,
És bűneim beláthatatlanok,
Hajszálaimmal el nem hullanak,
S elhagyott engem az én szívem is.
Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Ó, bűnök, bajok, őszök, tavaszok.
Gyilkos órák, rabló pillanatok.
Suhanó szárnyú nagy sors-madarak,
Hová vittétek az én szívemet.-
Szeretni akarok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A virágnak megtiltani nem lehet... A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne...
» A habozó pásztor Szerencsés Fájdalom! ki addig gyötrettél,
Míg...
» A vár fehér asszonya A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és...
» Édes kín Búm sohajja, szűm keserve,
Üdvsugár bús...
» Szeretnélek megvédeni tőlem Szeretnélek megvédeni tőlem,
Ölbekapni s...
» Üdvöm Csak ne volnál olyan dacos,
Csak több szived...
» Hervadáskor Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi...
» Álmok asszonya Ki vagy, honnan jössz, szép, sápadt asszony,
Kiv...
» Légy vidám... "Légy vidám, kétségbeesve;
Maradj büszke,...
» Amióta Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le...
» Boldogtalan vagyok... Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Kere...
» Szerelem és fájdalom... Szerelem és fájdalom beh egyek!
Szerelemnek...
» Vers És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Azt kérdik... Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak,...
» Te Ő Én Te csak a piruló hajnalt imádod, magam
az éjt...
» Az erdéli asszony kezéről Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
» A szénégető leány Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Elmondom, mit eddig... Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint...
|