Feleségek felesége,
Lelkemadta kicsikéje!
Jer ide már az ölembe,
Mulassak veled kedvemre.
Szerettelek lyánykorodban,
Szeretlek most százszor jobban,
Nem százszor, de ezerszerte,
Ha meg nem haragszol érte.
Nem is tudja a nőtelen,
Mi az igazi szerelem;
Hogy tudná az istenadta?
Még csak akkor tanulgatja.
Nőtelen ember szerelme
Csak virág a kalap mellett;
S most a szerelem énnekem
Lélekzetem, szivverésem.
De boldogok is vagyunk ám,
Ugye, lelkem kis Juliskám?
Meg se várjuk a halálunk,
Elevenen égbe szállunk!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nyújtsd karodat Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
» Esthajnalcsillag Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,...
» Virágnak mondanálak Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Szerelmünk éneke Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint...
» Maradj velem Dobol az eső Hogy esik
Maradj velem még...
» Hunyhat a máglya Hunyhat a máglya
Ezek a szomorú, vén...
» Nacámhoz Beteg szívem tőrbe esett,
Forrnak minden...
» Tekinteted Tekinteted ragyog, akárcsak
A kékzománcos...
» Részem lettél Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Évfordulón Egymást űzi bennem édes
És fájó emlékezet!
Elha...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse... Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
|