|
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hogy fáradok s a hegyre fel
már nem törekszem?
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy hamu se már a meleg?
Most már csak mindég úgy legyen:
Veled maradjak,
ahogy az őszi hegy és rajta ház
együtt maradnak.
Kihagy a mell, üljek Eléd,
most már az út öregje lép.
Öregre ült szék. Annyi volt,
ki ült rajtam. Megyek szét,
Milyen öregség!
Ó milyen nagyon komor öregség!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Ma békésen lefektettem az alkonyt,
s a...
» Virágnak mondanálak
Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Nálad nélkül
Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak...
» Évfordulón
Egymást űzi bennem édes
És fájó emlékezet!
Elha...
» Feleségek felesége
Feleségek felesége,
Lelkemadta kicsikéje!
Jer...
» Epilóg
Letelt a hét év. Véget ére
A bús hollandinak...
» Jártam én koromban, hóban
Jártam én koromban, hóban,
húzott az...
» Reggel
Fürge kis menyecske
Aranyos kedéllyel,
Szeretle...
|
