|
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hogy fáradok s a hegyre fel
már nem törekszem?
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy hamu se már a meleg?
Most már csak mindég úgy legyen:
Veled maradjak,
ahogy az őszi hegy és rajta ház
együtt maradnak.
Kihagy a mell, üljek Eléd,
most már az út öregje lép.
Öregre ült szék. Annyi volt,
ki ült rajtam. Megyek szét,
Milyen öregség!
Ó milyen nagyon komor öregség!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Ma békésen lefektettem az alkonyt,
s a...
» Enyém vagy!
Enyém vagy! Megragadtalak,
Rejtelmes álom,...
» Virágnak mondanálak
Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Mikor mondom már?
Mikor mondom már: "Asszonyom,
Elmult a harc,...
» Részem lettél
Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Midőn rám leltél
Midőn rám leltél, kedvesem,
kicsiny voltam,...
» Amint itt ülök
Amint itt űlök, s nézem arcodat,
árnyék gyanánt...
» Töredékek a szerelemről
Ki megvígasztaltad a testem,
áldott legyen a te...
|
