|
Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint vándor, ha menedékért könyörög
éhes vagyok, mondom, szomjas vagyok nagyon
s te csókkal etetsz és csókkal itatsz meg.
Nem voltak még soha ilyen hű szeretők
ilyen két testvérszirma egy virágnak
sötét szemed az én szememhez hasonló
szád, mint az enyém, szerelemtől ittas.
S ha elválunk, akkor sem távolodunk mi
ott vagyok álmodban s az enyémben te
egyazon tengeren ring velünk a bárka
egyazon csillag ontja ránk sugarát.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse...
Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» Ülj mellém
Ülj mellém, párom, életem
jobbik fele.
Néhány...
» A házasságról való ének.
Jámbor házasok meghallgassatok,
Tü rendeteket...
» Azokon a szép kék hegyeken túl
zokon a szép kék hegyeken túl
Fogsz te élni,...
» Mikor mondom már?
Mikor mondom már: "Asszonyom,
Elmult a harc,...
» Csak téged
Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert...
» Mint kisgyermek
Mint kisgyermek egy nagy pohár tejet,
úgy iszom...
|
