|
Hogyha hallom, a szépség kacér
S hódolatra vágyik szűntelen,
Érzéketlen szívének legott
Hogy több rabja s fénye több legyen:
Rád emlékezem, óh drága nő,
Mert te e vádat megcáfolod,
S a világgal is kibékülök,
Szépségedre hogyha gondolok.
Hogyha hallom: gőgös az erény
S büszkén nézi azt, ki vétkezett,
Jégkebellel, könyrületlenül,
Mint egy isten a világ felett:
Rád emlékezem, óh drága nő,
Mert te e vádat megcáfolod,
S a világgal is kibékülök
Erényedre hogyha gondolok.
Óh de érzem, e világon a
Költő árva hang puszták felett,
Sorsa, hogy vérző tövisfüzért
Hordjon átkos homloka felett;
Rád emlékezem, óh drága nő,
S életemre búsan gondolok. - -
Óh, ki mindent megcáfolsz, miért,
Mért ez egyet meg nem cáfolod?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Te vagy minden...
Te vagy minden gondolatom,
Te vagy minden...
» Téli reggel
Csodás idő: fagy - napsütésben,
s te...
» Fehérfüggönyös szoba
Az elsötétülő szobák
Lázas, mély bánatát ki...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Ne gondolj reám
Ne gondolj énreám
Szüntelenül,
Habár szelíd...
» Szerelmi dal komisz időkből
Nem fűzött össze bennünket barátság,
és karom...
» Sóhajféle
A messzeség
Egy percre csupa lila láng:
Tündérv...
» Másnak is volt...
Másnak is volt, nekem is volt
Sok szeretőm,...
» Csillagod föl nem kél
Az alkonyati keresztútnál
liturgia ez: némán...
» Vén faun üzenete
Bús maskarája a világnak,
Apolló, a faun-mezű:
...
|
