|
Hogyha hallom, a szépség kacér
S hódolatra vágyik szűntelen,
Érzéketlen szívének legott
Hogy több rabja s fénye több legyen:
Rád emlékezem, óh drága nő,
Mert te e vádat megcáfolod,
S a világgal is kibékülök,
Szépségedre hogyha gondolok.
Hogyha hallom: gőgös az erény
S büszkén nézi azt, ki vétkezett,
Jégkebellel, könyrületlenül,
Mint egy isten a világ felett:
Rád emlékezem, óh drága nő,
Mert te e vádat megcáfolod,
S a világgal is kibékülök
Erényedre hogyha gondolok.
Óh de érzem, e világon a
Költő árva hang puszták felett,
Sorsa, hogy vérző tövisfüzért
Hordjon átkos homloka felett;
Rád emlékezem, óh drága nő,
S életemre búsan gondolok. - -
Óh, ki mindent megcáfolsz, miért,
Mért ez egyet meg nem cáfolod?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mulandóság Tél van, hólepte szép fehér hideg tél,
elmúlt a...
» Édes Dudi Duduskám... Édes Dudi Duduskám,
Szép Babuka Babuskám,
Alako...
» Czidli Dámon, hát csak elfelejted,
férjfi esküvésidet?
...
» Dobd el!... Dobd el a cigarettát!
most már hadd szíjja...
» Ajánlás Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» Mint mikor a nap... Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Vis...
» Ez a világ amilyen nagy... Ez a világ amilyen nagy,
Te, galambom, oly...
» Ha kék szemed ég volna Ha kék szemed ég volna, úgy
Ránéznék...
» Első szerelemérzés Ifjúságom reggelében
Szívem bút nem...
» Szerelmesvers Hóhullás-arcú Asszonyom,
vetés-didergésem...
» A szeretők Álmodom én, nem aluszom,
Gyönyörűség minden...
» Kis leány dala Hogyha házasodni mégy,
Kérlek, nagy leányt ne...
|