|
Ülj mellém, párom, életem
jobbik fele.
Néhány lépést még jer velem,
nézzünk bele
hanyatló napjainkba.
A Ma hegyvállra ért velünk,
föl csillagokba néz szemünk,
le a Tegnapba, mely letűnt,
aztán araszmély sírba.
Tudom jól, nem könnyű Neked
a dolgod máma.
Házi kotlós természeted
így visszájára
fordult, s miként hullott levél
a víz színén kerengve fél,
mivé lesz majd, ha ő nem él,
a hátán vitt bogárka?
Remegve tartja fél kezed
a házi békét,
a másikkal védelmezed
vén párod éltét.
A harmadikkal, hogyha van,
fönn az égbolton, magasan
bombát fognál el biztosan,
azt se bánnád, ha széttép.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Töredékek a szerelemről
Ki megvígasztaltad a testem,
áldott legyen a te...
» Mikor mondom már?
Mikor mondom már: "Asszonyom,
Elmult a harc,...
» Jártam én koromban, hóban
Jártam én koromban, hóban,
húzott az...
» Én feleségem
Én feleségem, jó és drága-drága,
eddig neked...
» Tekinteted
Tekinteted ragyog, akárcsak
A kékzománcos...
» köszönöm
köszönöm az elsimuló perceket
nappalok...
» Midőn rám leltél
Midőn rám leltél, kedvesem,
kicsiny voltam,...
» In aeternum
Amit megírtam sok, sok év előtt,
Látom, valóra...
» Feleség
Egyenes úton gördül életem ...
Hogy innom...
» Csak téged
Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert...
» Amint itt ülök
Amint itt űlök, s nézem arcodat,
árnyék gyanánt...
» Epilóg
Letelt a hét év. Véget ére
A bús hollandinak...
» Szerelem
Ma békésen lefektettem az alkonyt,
s a...
» Mikor itt vagy
Mikor itt vagy a szobában
mintha telis-tele...
|
