|
Igen, ez csak vers: lim-lom, szép szemét,
Játék, melyet a halk gyermek, a Vágy
Faragcsál, s olykor lustán félbehágy,
S merengni húnyja álmatag szemét.
Most ezt faragta: kis szonett, setét
Szavakból ácsolt bús ébenfa-ágy.
S ráfekteti gyengéden gyenge, lágy
Szerelmem holt, virágos tetemét.
Pihenj, szerelmem! nézzenek a boldog
Élők, mint nyugszol némán, hófehérbe,
Tündérmeséim édes Hófehérje.
Ágyad szélén vigyázva üljenek,
Mint árva törpék, furcsa, bús koboldok,
S csendeskén sírjanak a halk rímek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A házasságról való ének.
Jámbor házasok meghallgassatok,
Tü rendeteket...
» Őszi hangulat
Szívem, ha majd a vándor-útra lépve
utánad...
» Évfordulón
Egymást űzi bennem édes
És fájó emlékezet!
Elha...
» Részem lettél
Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Feleség
Egyenes úton gördül életem ...
Hogy innom...
» Esthajnalcsillag
Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,...
» Nehéz útról jön ő és öreg már
Hinnéd ki arcom ismered,
hogy úgy öregszem?
Hog...
» Csak téged
Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert...
|
