|
Elengednélek,
visszahívnálak,
nagy vízben vetnék neked ágyat
s fáradhatatlan tengerészed,
kezemmel körülhajóználak.
Amerre mennél,
mennék utánad.
Nyár van,
kiköltözöm az ég alá
szerelmed nomádjának:
süssön a Nap, mint a végzet
egész testemmel
égjek!
Erőt az elérhetetlen jövő ad
s holnapi romlása a vágynak
Darazsak golyózápora
luggatná át a koponyámat,
venné a világ véremet,
de én csak mosolygok,
mert látlak.
Elengednélek
visszahívnálak
hangya-gyászmenet hömpölyög,
előle eltaszítanálak.
Porból fölszedve vizet adnék,
sebed kimosnám szavaimmal.
Melléd feküdnék s a világot
elsötétíteném
hajaddal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Othello
Oh őrizd a féltéstől szívedet.
Zöld szemű...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Egy szilaj leánykához
Miért rettegsz kebelemben,
Miért, félénk...
» Veled vagyok
Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» Április
Már semmi kétség: közeleg,
Sőt itt is van a...
» Oly ismerős vagy
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Vallomás
Nemcsak téged
szeretlek, akitől jutalmul s...
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» A Matóczky udvarában
A Matóczky udvarában
Nagy természet van a...
» Nem tart örökké semmi...
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi...
» Egy Csillag nevű ifjacskáról
Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» A vár fehér asszonya
A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és...
» Legszebb...
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
vmarianna
...
|
