|
Elengednélek,
visszahívnálak,
nagy vízben vetnék neked ágyat
s fáradhatatlan tengerészed,
kezemmel körülhajóználak.
Amerre mennél,
mennék utánad.
Nyár van,
kiköltözöm az ég alá
szerelmed nomádjának:
süssön a Nap, mint a végzet
egész testemmel
égjek!
Erőt az elérhetetlen jövő ad
s holnapi romlása a vágynak
Darazsak golyózápora
luggatná át a koponyámat,
venné a világ véremet,
de én csak mosolygok,
mert látlak.
Elengednélek
visszahívnálak
hangya-gyászmenet hömpölyög,
előle eltaszítanálak.
Porból fölszedve vizet adnék,
sebed kimosnám szavaimmal.
Melléd feküdnék s a világot
elsötétíteném
hajaddal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Siess...
Siess. Az út, amelyen állasz,
sötét kérdésre...
» Szived rokkáján
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Szerettelek
Szerettelek téged
Hajnalhasadáskor, -
Harmatos...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Féltés
A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Mert sehol se vagy
Mert sehol se vagy, mindenütt kereslek,
nap,...
» Nyújtsd karodat
Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
» Tekinteted
Tekinteted ragyog, akárcsak
A kékzománcos...
» Chanson
Egyszer rám szólt, mintha akarna,
Pierre volt...
» Egy az utunk
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr....
» Hideg asszony
Ha százszor szép is, nincs igézet
A hideg...
» Takarodj!
Szót se, te esküszegő! Ahogy itt vagy, minden...
» Céliához
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» A szökevény szerelem
Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e...
|
