|
Köszönöm, hogy hamis voltál,
Mert láncamrul leóldottál.
Eddig gondban, kinban éltem,
Hogy hivem vagy, mig azt véltem,
Fáradt szivem, pihenj már,
Veszteséged semmi kár.
De hitetlen, állhatatlan!
Tovább ne légy alkalmatlan.
Tudva vagyon álnokságad,
Azért nem kell barátságad!
Ne a kosár, vidd veled,
Benne obsit-leveled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hűtelenül
Szerettem a virágot.
De választott virágom
Nem...
» Soha
Szerelemnek kényes virágát
Kezemmel én nem...
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Egy hölgyhöz
Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
|
