|
Selyem kendő, selyem kötény, selyem szoknya,
Nem vagyok én az ilyenhez hozzászokva;
Nem vagyok én bíró lánya, nincsen módom,
Csak úgy járok, csak úgy élek árva módon.
Sorba tart a falu engem, szegény árvát
Én őrzöm az egész helység libanyáját:
Száz a ludam, tizenhárom a gúnárom,
Azokkal én a tilalmat meg-megjárom.
Bárcsak rajta kapnának, hogy befognának,
A bíróhoz bevinnének, becsuknának,
Tán a bíró fia be-bekandikálna,
Ha nem szeret, legalább hogy megsajnálna.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csillag
Egy csillag ég
fejem felett,
igézi rég
a...
» Borús ég
Mintha homlokodon őszi ború ülne,
S rejtelmes...
» Emmihez
Fogadd el, édes Emmim,
Virágaim szebbikét:
Szer...
» Ketten
Ott te, a vízen keresztül
fehér rózsáddal...
» Indián szerenád
Első álmom rólad volt,
Első álmom elröpült,
Még...
» A kék tenger partján
Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide...
|
