|
Ugy tartogatlak most magamnak,
Mint nemes borral teli serleget.
Ajkamtól félre-félre tollak,
Hogy tovább élvezhesselek.
Karcsú ezüst királyi serleg,
Aki csak lát, a vére föllobog.
Ilyen mámort még nem teremnek
Bánatok, bűnök és borok.
A gyönyörüség került engem
És most igéri habzó italát.
Ezüst serleggel a kezemben
Elzengem-é még a mámor dalát?
Ó küldd már a halálos mámort
S összeroppantlak ezüst serlegem,
Kiből én ittam s kiben a halál forrt,
Ajkához többé senki ne vegyen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelem tudománya
Nem tudom. Szemed forrásából rám csak
Isten...
» A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» Azt kérdik...
Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak,...
» Ha félelem fog el
Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom...
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Boldogtalan vagyok...
Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Kere...
» Szeretni akarok
Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb...
» Szeretnélek megvédeni tőlem
Szeretnélek megvédeni tőlem,
Ölbekapni s...
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
|
