Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.
De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.
S most add a lelked: karcsú váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jó volna most is kívül állni Jó volna most is kívül állni
de ezt is meg...
» Népdalok a kornak I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Jusson egyszer még eszedben... Jusson egyszer még eszedben,
Kit metszettél bé...
» Samariai asszony Itt azt mondják, tisztátalan vagyok,
Ki...
» Mikor én kis gyerek voltam Mikor én kis gyerek voltam,
A lányokra nem...
» Régen, ó, be régen lebegnek előttem... Régen, ó, be régen lebegnek előttem
Karcsú...
|