|
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.
De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.
S most add a lelked: karcsú váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tudom..
Tudom, hogy fog még írni!...
Majd, ha a tavasz...
» Az erdéli asszony kezéről
Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
» Jó volna most is kívül állni
Jó volna most is kívül állni
de ezt is meg...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» Dal a dús királyról
Tudod a dalt a dús királyról?
Mindene volt, mit...
» Még
Egy nap többé a dal se szárnyal
Új perc áll a...
|
