|
Elaludt a tónak ringatója,
Elaludt az esti szél,
Nyugszik a hab szőke kedvesével,
És hogy boldog, arról nem beszél.
Elaludt a lélek ringatója,
A zajongó gerjelem,
Szép fejét lehajtva kebelemre
A leányka, némán ül velem.
E haboknak, majd ha fölriadnak,
Virulóan int a part: -
Szirt van ott, kopár szirt, a lemondás,
Merre vágyink hullámzása tart.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Octaviához
Ha bor, barát és tréfa hív,
S a víg órán kacaj...
» Emlékkönyvbe
Több éve már, hogy nálam van e lap,
Több éve...
» Ne gondolj reám
Ne gondolj énreám
Szüntelenül,
Habár szelíd...
» Szeretni akarok
Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb...
» Boszorkányszárny
Egyedül egyedül a világot járja
Földi lény,...
» Három fekete asszony
Három fekete asszony
Tépi a lelkemet,
Hogy sír...
|
