|
Menyegződ napján láttalak,
Láttam bús arcod bús tüzét,
Pedig a boldog ég alatt
Minden szerelmes volt beléd.
Futó fény lobbant szemeden,
S akármi volt is az a fény,
Nem látott szebbet sohasem
Borús szemem e földtekén.
Lányos szemérem volt talán
Arcod parázsa, meglehet,
De tőle forróbb lett a láng,
Forróbban marta szívemet,
Mert nászod napján láttalak,
S láttam bús arcod bús tüzét -
Pedig a boldog ég alatt
Minden szerelmes volt beléd.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Brekeke úr házassága
Megunta Brekeke a magányosságot,
Igen...
» Csak ne mosolyognál...
Csak ne mosolyognál
Rám oly édesen,
Hogy...
» Szerelmes kiszólás
Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó,...
» A szénégető leány
Az erdőt járod - cseng az éneked.
Pogány...
» A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» Édes kín
Búm sohajja, szűm keserve,
Üdvsugár bús...
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
|
