|
Én hozzám is beköszöntött
Az első vig napsugár.
Kiváncsi tán, hogy mit csinál
Ez a fakó, bús madár.
Fényt derit a szürkeségbe,
Csillog, villog, csalogat -
Úgy szeretné földeritni
Búbánatos arcomat.
Maradj csak kint, jó napsugár,
Hirdesd másnak a tavaszt -
Bús szivembe ragyogásod
Jókedvet már nem fakaszt.
Elkomorul a kis sugár,
Rezeg, rezeg kínosan -
És a függöny nyilásán át
Szomorúan eloson.
Aztán újra rám borul a
Fojtó, árnyas szürkeség -
És a tavaszt ugy várom már,
Mint aggastyán a mesét...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha sírni fogsz
Ha sírni fogsz, majd sírok én is,
A könnyeket...
» Búcsú
Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz...
» Búcsú
Oly szép a szószegésnek csábja,
Míg a hűség...
» (ismeretlen)
Búcsúzni könnyű, de feledni nehéz,
Mert a szív...
» Menj el!
Menj el, hagyj magamra végre!
Elmész, s én...
» Búcsú B...től
Mégysz édesem, ah de elfeledni
Nem fogsz te,...
» Silentium Amoris
Mint a tüzes nap is elkergeti
a sárga holdat,...
» Ugrira
Megcsaltál, s haragom kezdett lázadni; de már...
» Decrescendo
Szonettek, lányai a fáradt örömeknek,
Óh élő...
» Visszajáró ifjú holtak
Éjféltájt
a néma sírhantok alól
feljönnek a...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
|
