Menj el, hagyj magamra végre!
Elmész, s én felnézek az égre,
Nevetve végre megkönnyebbülök,
Jelezve örömem, utánad fütyülök.
Elmentél, végre egyedül vagyok.
Látod, mi külön-külön vagyunk boldogok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Silentium Amoris Mint a tüzes nap is elkergeti
a sárga holdat,...
» (ismeretlen) Búcsúzni könnyű, de feledni nehéz,
Mert a szív...
» Búcsú Oly szép a szószegésnek csábja,
Míg a hűség...
|