|
Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes életünk.
Ülünk egymással szemben,
beszélgetünk.
Egyszerű és jó vagyok,
mint világ fölött lebegő
madár. Te átlátszó vagy,
tiszta, mint a levegő,
mint üvegkorsónk friss vize,
melyen átcsillan a nap.
Én szomjas vagyok
s te nem tagadod meg tőlem magadat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» A tökéletes szépségről
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Kit egy szép leány nevével szerzett
Siralmas nékem idegen földen
Már...
» Napszakokba és szerelembe
Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
» Csak egy szonett
Ha mindent is – magad mégsem raboltad
El tőlem...
|
