| Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak... | Mihelyt nagyon boldog az ember, egyedül marad, és akkor is egyedül marad, ha nagyon boldogtalan. | Bármennyire szerethetjük egymást, mindig egyedül vagyunk; ha szenved valaki, fájdalma csakis az... | Az igazán nagy szellemek sasokként a magasban egyedül fészkelnek. | Az utcában azt mondták róla, hogy ennek a nőnek nincs szíve, és ami igaz, senkije se volt, aki... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Csak magára gondolt, mintegy beletemetkezve porrá omlott álmaiba, elcsüggedve, betegen s feneketlen... | Semmi sem tesz minket annyira magányossá, mint a saját titkaink. | | Aki maga néz a tálba,
Azt az étel nem táplálja:
Több annak a gondolatja,
Mint amennyi jó falatja. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Barátaim elhagytak engem:
egyedül maradtam már.
Lelkemet kiüritettem,
mint aki nagyobb vendéget vár. | Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz. | Hallgatása azonban rám nehezedett, és aki így van másodmagával, magányosabb bizony, mintha egymaga volna. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Sövény kapuja:
Nincs rajta lakat más, mint
Az a kiscsiga. | Én csak magam vagyok, de sohase egyedül. Tele vagyok az egész világgal. | Sírok -
és szavaim halottan hullanak lábaimhoz.
Sírok -
és a szomszéd fa se hallja meg könnyeimet. | A lélek elkerülhetetlen végzete az abszolút magányosság. Csak a testek találkozhatnak. | A másik arc, amely szembe néz velünk, megnyugtató látszatát kelti annak, hogy nem vagyunk egyedül,... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Nem jó, ha egyedül vagyon az ember, s az se jó, ha egymagában eszik. Jó ebédhez jó kompánia is kell. | A magányos lény ösztönösen vándor, hát az leszek. A helyváltozással mindig együtt jár a jobbulás reménye. | Sose mondtam, hogy "Egyedül szeretnék lenni.", csak azt, hogy "Szeretném, ha hagynának egyedül... | A magányt nem az teszi rettenetessé, hogy nincs, akivel megoszthatnám a terheim, hanem az, hogy... | Vannak néhányan, akiknek lelkében hatalmas tűz ég, és soha nem jön senki, hogy melegedjék annál. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
